Milyen módokon küzdhetünk meg a minket ért stresszhelyzetekkel? Megküzdés = tudatos alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez
1. Problémafókuszú megküzdés: A stressz forrásának megszüntetésére irányuló tevékenységek. Több lépésben segíthet abban, hogy kezeljük az adott stresszort: - probléma azonosítása: felismerjük az adott nehézséget; megfogalmazzuk, mi jelenti a problémát - alternatív lehetőségek felmérése: milyen lehetőségeim lehetnek a megoldásra? Mi segíthet? - információ felkutatása: arra törekszünk, hogy megbízható forrásokból információt szerezzünk a megoldási lehetőségeket illetően - új ismeretek elsajátítása: az információk áttekintése, kiválogatása után a releváns és hasznosítható ismeretek elsajátítása a későbbi felhasználás érdekében - időbeosztás: a megoldás érdekében az időnkkel való gazdálkodás segítheti a produktivitásunkat és csökkentheti az idő nyomásából fakadó stresszt - segítségkérés: releváns, megbízható, tapasztalt ismerős, kolléga vagy szakember felkeresése - új stratégiák kialakítása: az elsajátított ismeretek révén új módszerek kialakítása annak érdekében, hogy az adott stresszort csökkenteni, megszüntetni tudjuk, vagy újbóli felbukkanása esetén hatékonyabban kezelhessük
2. Érzelemoriántált megküzdés: Ebben az esetben nem magával a problémával foglalkozunk, hanem az általa kiváltott negatív érzelmeinket próbáljuk kezelni. Fontos, hogy ezek a megoldási lehetőségek rövid távon hasznosíthatóak, hosszú távon szükség van az imént felsoroltak alkalmazására is! -sportolás: már egy alacsony intenzitású, rövid séta is javítja a hangulatot, segít elterelni a gondolatokat. Az intenzívebb testmozgás pedig a felgyülemlett feszültség oldásához járulhat hozzá. - művészeti önkifejezés: ide tartozhat a rajzolás, festés, bármilyen kreatív tevékenység - probléma átbeszélése: a barátokkal történő beszélgetés szintén csökkentheti a feszültséget és segíthet az érzelmek megfogalmazásában, strukturálásában - átkeretezés: a probléma átfogalmazása, más aspektusból történő megközelítése: „A gyermekem nem akaratos, hanem kitartó.” - probléma elkerülése: a feszültség csökkentése érdekében rövid ideig adaptív lehet, ha nem kell újra szembesülnünk az adott problémával, helyzettel - figyelemelterelés: szintén a kellemetlen érzéssel való szembesülést, munkát tudjuk késleltetni azzal, ha eltereljük a figyelmünket; ilyen lehet az olvasás, filmnézés vagy a problémától független más tevékenység megkezdése - rumináció=rágódás: a probléma újbóli átgondolása, elemzése eleinte hasznosnak, értelemtelinek tűnhet, azonban túlzott ismétlése a feszültség növeléséhez és a tehetetlenség érzésének erősödéséhez járul hozzá - relaxáció/meditáció: hozzájárul a testi-lelki nyugalom megteremtéséhez, hosszútávú pozitív hatásai lehetnek fizikai és pszichológiai egészségünkre - naplóírás: hasonló a szerepe, mint a barátokkal való beszélgetésnek; segít kiadni magunkból az érzéseket, gondolatokat és lehetőséget ad ezek rendszerezésére is
Összességében elmondható, hogy az érzelmi feszültség csökkentése teremti meg az alkalmazkodás, a probléma megoldásának belső, lelki feltételeit. Tehát szükség van az érzelemfókuszú megküzdésre de a legtöbb esetben kell, hogy ezt problémafókuszú megoldások is kövessék.
